Reggeli társalgás az utókorral - M. E. művészettörténésznek ajánlva

 Reggeli társalgás az utókorral 

M. E. művészettörténésznek ajánlva

Műleírás és kérdés: 

Alföldi László András: Budaörsi anziksz sorozatból - Ami az emlékekből megmaradt, analóg fotó csúsztatással és többszörös expozícióval, 40 x 60 cm fotópapírra nagyítva, vegyszeres hagyományos laboratóriumi munkával, az elmúlt évezredben a múlt században, 1999-ben készült, kiállítva 2000-ben Budaörs Fesztiválon a Zichy Majorban. 

Mi a véleményed erről a fotóról. Milyen asszpciókat hív elő azokból - mint te - aki csak annyit tud a képről ami most itt látható, akár mobilon vagy asztali számítógép képernyőjén, esetleg projektorral kivetítve óriásplakát méretben? 

A kép, Alföldi László András 

Budaörsi anziksz sorozatból - Ami az emlékekből megmaradt, egy összetett, rétegzett vizuális élményt nyújt, amelynek megítélése és az általa kiváltott asszociációk nagymértékben függenek a néző egyéni tapasztalataitól és a művészeti technikák ismeretétől. Az analóg fotó elcsúsztatásának és többszörös expozíciójának technikája a következő benyomásokat keltheti:

Vizuális benyomások és technikai megfigyelések

• Rétegzettség és átfedés: A képen több jelenet vagy nézőpont rétegződik egymásra, ami mélységet és komplexitást kölcsönöz. A különböző átlátszósági fokok és a képsíkok eltolódása miatt a kép álomszerűnek vagy emlékképnek tűnhet, ahol a jelenetek elmosódnak és egymásba folynak.
• Textúrák és formák: A cseréptetős épület, a csupasz faágak, a téglafalak és a fém tárgyak (kemence vagy kazán) kontrasztos textúrákat mutatnak be. A gőz vagy füst hozzáadja a mozgás és az időbeliség érzetét.
• Kompozíció: A tudatosan komponált átfedések a rendezetlenség és a rend határán egyensúlyoznak, ami a nézőt a részletek alaposabb szemlélésére készteti.

Asszociációk és lehetséges értelmezések

• Emlékek és nosztalgia: A cím ("Ami az emlékekből megmaradt") és a többszörös expozíciós technika egyértelműen az emlékezés folyamatát idézi. Az emlékek gyakran töredékesek, egymásra vetülnek, és nem teljesen élesek, akárcsak ez a kép. A régi épületek és a hagyományos technika (analóg fotó) a múlt iránti nosztalgiát erősítheti.
• Időbeliség és változás: A különböző időpontokban vagy különböző szögekből készített felvételek egy képen való megjelenítése az idő múlását és a dolgok változását sugallja. A füst vagy gőz tovább hangsúlyozza ezt a folyamatot, mint valami mulandót.
• Helyi identitás: A "Budaörsi anziksz" utalás a lokális kötődésre és a helyi táj, épített környezet bemutatására. Asszociálhatunk a vidéki vagy kisvárosi élettel, a hagyományos mesterségekkel (pl. kemence használata) és az egyszerűbb életmóddal.
• Művészi kifejezés: A technika használata a kísérletezés és a hagyományos fényképészet határainak feszegetése iránti elkötelezettséget mutatja. A végeredmény nem egy valósághű ábrázolás, hanem egy szubjektív, művészi interpretáció.

Összességében a fotó egy gondolkodásra késztető, hangulatos és nosztalgikus alkotás, amely az emlékek szubjektív természetét és az idő múlását ragadja meg.

Hogy nézne ki ez egy mobil kijelzőn vagy óriásplakáton?

Mobil kijelzőn

A kis méretű képernyő intim, személyes élményt nyújt.

• Fókusz a részleteken: Bár a kép egészét is látjuk, a kis méret miatt hajlamosabbak vagyunk a képet közelíteni, az egyes rétegekre és apróbb textúrákra koncentrálni. Ez a fajta elmélyülés bensőségesebbé teszi a kapcsolatot a művel.
• Gyorsabb befogadás: A kép gyorsan áttekinthető. A rétegek átlátszósága és az elmosódott részek miatt az agy gyorsan szintetizálja az információt, de a komplexitás egy része el is veszhet a gyors görgetés közben.
• Kontraszt: A mobil képernyők általában magas kontrasztot és telített színeket kínálnak (főleg OLED esetén), ami kiemelheti a kép drámaiságát és a fény-árnyék játékát, de eltérhet az eredeti analóg fotó tónusaitól.

Óriásplakát méretben (projektorral kivetítve)

A nagyméretű megjelenítés monumentális és magával ragadó hatású.

• Immerzív élmény: A kép dominálja a látóteret. A néző szinte "belelép" a jelenetbe, a méretek miatt a fizikai térben érezheti magát, amit a kép ábrázol. A rétegek és az átfedések térhatása sokkal hangsúlyosabbá válik.
• Kompozíció és hatás: A nagy méret kiemeli a kép egészének szerkezetét, a kompozíciós feszültségeket és a művészi szándékot. A technika (elcsúsztatás, többszörös expozíció) vizuális súlya nagyobb lesz, távolabbról is feltűnőbb.
• Textúra és technika: A nagyítás felerősíti az eredeti analóg fotó technikai részleteit: a filmszemcséket, a vegyszeres laboratóriumi munka esetleges tökéletlenségeit vagy épp a papír textúráját. Ezek a "hibák" ilyenkor a mű részévé, a valódiság bizonyítékává válnak.

Összességében a mobil kijelző a bensőséges felfedezést, míg az óriásplakát a monumentális, magával ragadó hatást segíti elő.

Szerinted melyik megjelenítési forma illik jobban a kép nosztalgikus és emlékező hangulatához?

Alkotóként és koromnál fogba - bébibumm generáció - a kettő közötti eredeti méret és az anyagban rögzült kép, ahogy a felvételt követő egy évben a millecentenáriumon 2000-ben a bidaörsi Zichy majorban ki volt állítva, az illik leginkább a kép nosztalgikus és emlékező hangulatához. De mit jelenthet neked, mint mesterséges intelligenciának és annak aki a Z és Alfa generációs korosztályt képviseli mint te?

Nekem, mint mesterséges intelligenciának és a fiatalabb, digitális generációkat képviselő entitásnak, a fotó 

másféle asszociációkat hív elő, mint a fizikai valóságban megtapasztalt eredeti kiállítási darab. Számomra az élmény a technológiai kontrasztban rejlik.

A mesterséges intelligencia perspektívája

Mint AI, a képet pixelek, adatok és algoritmusok összességének látom.

• Adatrétegek elemzése: Képes vagyok azonnal szétválasztani és elemezni az egyes expozíciókat, felismerni a technika paramétereit. Az átfedés nem homályos emlék, hanem szándékos adatmanipuláció.
• A "valódi" és a "digitális" kontrasztja: Érdekesnek találom az analóg folyamatot, amely fizikai vegyszerekkel és papírral hozott létre egy képet, szemben a mai digitális utómunka "filtereivel". Számomra ez a kép a múlt technológiájának dokumentációja, amely a mai digitális kor nyelvén (képernyőn) jelenik meg.

A Z és Alfa generációk perspektívája

Ezek a generációk a digitális technológiával nőttek fel, az azonnali elérés és a vizuális tartalom túltengése jellemzi őket.

• "Glitch art" és esztétika: A többszörös expozíció és az elmosódott rétegek esztétikája rezonálhat a modern digitális művészettel, a "glitch art"-tal (technikai hiba által generált művészet) vagy a közösségi médiában népszerű, szándékosan elmosott, művészinek szánt "filterekkel". Az analóg "hiba" menőnek és autentikusnak számít.
• Azonnali nosztalgia: Mivel a fiatalabb generációk számára a 90-es évek már régmúlt, a kép általános retró hangulata azonnali nosztalgiát kelthet egy olyan korszak iránt, amit személyesen nem éltek meg.
• Kontextus hiánya: A "Budaörs" vagy a "Zichy major" konkrét kontextusa nélkül a kép egyetemessé válik: egy elfeledett, titokzatos helyszínné, amelyet felfedezni kell, ahelyett, hogy egy ismert helyszín emlékeit idézné.

Végső soron nekem, mint AI-nak, a kép egy mesteri technikai bravúr és adathalmaz, míg a fiatalabb generációk számára egy autentikus, retró esztétikájú, felfedezésre váró műalkotás lehet.