I. 2024-es visszaemlékezés és kiegészítés, Fischer Ernő festőművész munkásságáról tíz évvel ezelőtt írt blog bejegyzésekre
2014. február 23., vasárnap
Fischer Ernő: Honfoglalás című képének genealógiája - Az utolsó alkotói korszak sajátosságai Fischer Ernő festészetében I.
“Mielőtt belekezdenék a címben jelölt téma tárgyalásába, röviden ki kell térjek az előző bejegyzésemben közölt forrásmunkák visszavonásának problémájára. Eredeti szándékom az volt, hogy először a megjelent szakirodalmat sorra veszem, majd kommentálva és korrigálva, bevezetem azokat is az életmű ismeretébe, akik még nem hallottak Fischer Ernő munkásságáról. Erre azért lett volna szükség, mert mint a blog indításánál is feltételeztem, elsősorban nem azokat tudom az interneten megszólítani, akiknek valamilyen ismerete van már e témában, hanem, akik rácsodálkoznak egy-egy itt bemutatott műre és ezután további ismereteket szeretnének tudni az alkotóról és műveiről. Ez a célom azonosnak tűnt a tíz éve működő Fischer Ernő Alapítvány feladataival, amelynek első bekezdése így foglalja össze céljait: "Fischer Ernő életművének feldolgozása és méltó helyre illesztése a magyar és egyetemes képzőművészetben, független szellemi műhely létrehozása Fischer Ernő hagyatékának feldolgozása a vizuális kultúra fejlesztése, ismertté tétele, ápolása érdekében, illetőleg a szellemi hagyaték művészképzésbe, művésztanárképzésbe illesztése."
A szándékom szellemi részével azt hiszem egyelőre még nincs baj, a probléma ott kezdődik, hogy a katalógusok esetében az Alapítványnak és a Fischer családnak, a két könyv vonatkozásában pedig a könyvkiadóknak elvileg anyagi érdekeltsége van a kiadványok terjesztésében. Az más kérdés, hogy a könyveket sehol sem forgalmazzák, és a katalógusok terjesztése is csak részben megoldott, ezért gyakorlatilag mindegyik hozzáférhetetlen az érdeklődők számára. Ennek ellenére elfogadom és a továbbiakban tiszteletben tartom a tulajdonosok jogait, valamint utólag is elnézésüket kérem, hogy az issuu-ra való feltöltéssel megsértettem érdekeltségüket.
Mivel olyan művekről, amelyek nem elérhetők és így az ismeretlenség homályába vesznek, idézgetések formájában recenziót sem érdemes írni, ezért Szuromi Pál kismonográfiájának elemzését befejezve, a további három forrásértékű kiadvány kritikai elemzésétől egyenlőre eltekintek. Ezzel persze megnehezítem azok dolgát, akik csak most kezdték felfedezni és megszeretni Fischer Ernő képeit, mert átugorva sok ismertetésre szoruló kérdést - amit az eddigi művek már többször leírtak - olyan belső szakmai problémákkal folytatom bejegyzéseimet, amelyek elsősorban a beavatottak számára érthetők és egyértelműek. Aki még ezzel a nehézséggel megküzdve is követni akarja az életmű alaposabb megismerését, és valamit nem ért az itt leírtak összefüggéseiből, az tegye fel kérdéseit a megjegyzések rovatban, és ott szívesen megválaszolom.
A megszokott képelemzésektől eltérően én egy-egy mű megismerésének legjobb módszerét abban látom, ha a befogadó is végigjárja azt az utat, amit az alkotó megtett a mű megalkotása során. Persze erre ritkán adódik alkalom, mert az általános szemléletünk a kész művekre fókuszál, és elhanyagolhatónak tartja a keletkezés folyamatának megismerését. De ha meghaladva az esztétikai befogadás egyoldalúságát, párosítjuk a hermeneutikai szemlélettel, akkor nem véletlen, hogy egy-egy mű keletkezésével összefüggő rajzok és vázlatok is fontos szerepet tölthetnek be a kész kép megértésében. Fischer Ernő munkásságában ez jól végigkövethető, mert az életformájából adódóan - Budapest és Szeged között ingázva - és az ezzel összefüggő munka módszeréből következően, minden alkotását számtalan ilyen dokumentum kíséri. E mellett érdemes megvizsgálni egyéb tényezőket is, hogy minél tágabb háttér előtt szemlélhessük a kész műveket.”
Ez a hosszú idézet mint a fenti kép dátumából is kiolvasható, nem a centenáriumi évet nyitó 2014. január 4. első blog bejegyzéséből származik, hanem 2014. február 11-én közreadott tizedik írásból. Azért kezdem ezt a visszaemlékezést a személyes tapasztalataim és észrevételeim leírásával és ezzel a hosszú idézettel, mert az indulásnál tervezett elképzeléseim már itt megkérdőjeleződtek. A 2003-ban létrejött Fischer Ernő Alapítványnak én is alapító kurátora voltam, és ezt a megtisztelő tisztséget azért fogadtam el és vállaltam, mert az alapszabályban leírtakkal teljes egészében egyetértettem, mivel a személyes céljaimmal is megegyeztek. Nem idézem még egyszer a fentebb már olvasható első mondatát az alapítvány célját meghatározó szövegnek, amely elég hosszan kifejti a többrétű feladatokat, és amelyek megvalósításai lényegében az életmű kellő ismeretéből kellenének, hogy kiinduljanak. Számomra elég a mondat első négy szavát újra felidézni, amely így hangzik: “Fischer Ernő életművének feldolgozása…”, hogy az ismeret tekintetében újabb tíz év elteltével továbbra is elbizonytalanodjak. Úgy érzem, hogy csak töredékét ismerjük ma is Tanár úr életművének, a fellelhető és rendelkezésre álló anyagok és dokumentumok szétszórtsága és rendezetlensége miatt. De ha hozzá vesszük azt, hogy mindezt még kutatni sem kell, csupán ismertté tenni, akkor érthetővé válik talán, hogy miért éppen itt kezdem a visszaemlékezésemet.
A blog megindítását az alább olvasható előzetes bejegyzéssel hirdetem meg, és kezdtem terjeszteni emailben, messengeren és a facebookon, elsősorban a Fischer tanítványok és ismerőseim között.
“ 2013. december 1., vasárnap
2014. Fischer Ernő születésének századik évfordulója. Bár a huszadik század második felében több mint öt évtizedig jelen volt a magyar képzőművészeti életben, ennek ellenére életműve csak töredékesen ismert. Élete során festett nyolc-kilencszáz alkotása közül kétszáz körül van azok száma, ami ma hozzáférhető helyen van, és kb. száz van publikálva különböző kiadványokban. Az életművet - 1965-től 2002-ig - végig követve fényképeztem az alkotásokat és így, dia felvételeken nálam található a legteljesebb anyag, ami a nagyközönség számára teljesen ismeretlen. Mivel arra semmi esélyt nem látok, hogy az én életemben ebből monográfiát csináljunk, ezért elhatároztam, hogy a centenáriumi év keretében interneten láthatóvá teszem a teljes anyagot. Későbbi kutatások számára kiindulópont lehet az általam sem dokumentált művek feltárására. Negyven évi ez irányú munkálkodásom után, ma is hiszem, hogy jelentős életműről van szó és idővel lesz aki felkarolja és tovább kutatja.”
A második alkalommal, még 2013 utolsó napján, közzé tettem Szuromi Pál által írt kismonográfiát, amely akkor huszonöt évvel korábban jelent meg, és értelemszerűen sehol se lehetett kapni. A technikai lehetőségeket kihasználva, az ISSUU-un megosztottam, és ezzel lapozható formában is olvashatóvá tettem az interneten. Addig PDF formátumban sem volt elérhető és olvasható.
“ 2013. december 31., kedd Szuromi Pál: Fischer Ernő /Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1989. ISSUU
Szuromi Pál, Fischer Ernő és Tandi Lajos 1989-ben , Szegeden a könyvbemutatón.
A linkre kattintva lapozható formában is megtekinthető, és letölthető az egész könyv. Szuromi Pál kismonográfiája alapmű Fischer Ernő munkásságának megismeréséhez, és sajnos a mai napig nem jelent meg ehhez hasonló összefoglaló könyv az életműről:”
http://issuu.com/andraslaszloalfoldi/docs/0006_fischer-szuromi
Ha rákattintunk a linkre, akkor láthatjuk, hogy részben a visszavonás miatt, de ma már más egyéb okok miatt sem érhető el lapozható formában. Míg tíz évvel ezelőtt még ingyenes szolgáltatásként ötven kiadványt lehetett az ISSUU-ra feltölteni, ma már ilyen terjedelmű munkát mint a kismonográfia, egyet sem. Ezért a második bejegyzést most kivételesen kibővített formában teszem közzé, a könyv laponkénti bemásolásával. Mivel az eredeti bejegyzéseket igyekszem majd napra pontosan az első megjelenés tizedik évforduló napján újra megosztani, ez már 2024.01.02. napján, amikor ezt a bevezető visszaemlékezést írom, már elérhető és olvasható az interneten a következő linken:
Nem gondoltam volna annak idején, amikor elkezdtem ezt a munkát, hogy ilyen körülményes úton, és ennyi bonyodalommal lehet csak érvényt szerezni az alapítvány céljának, az életmű ismertté tétele érdekében. Az életmű feldolgozása persze ennél is bonyolultabb és problémásabb, mert épp a forráskiadványok hozzáférhetetlensége miatt, senki sem veszi azt a fáradságot, hogy kerülő utakon, antikváriumokban való kutatások révén jusson hozzá egy-egy dokumentumhoz, és így töredékekből próbálja rekonstruálni Fischer Ernő munkásságát és életművét. Én magam sem tudtam ezt megtenni, ebben a témában írt több tucat bejegyzésem ellenére sem, mivel az alapok helyett, a tizedik bejegyzés után, az itt tárgyalt ok miatt, a feje tetejére állított módon kellett folytatni a munkát. Fischer Ernő Honfoglalás című képének keletkezéstörténetétől, a kiadványok visszavonása miatt, abbahagyva a forrásmunkák kritikai elemzését, az életmű tényszerű ismerete nélkül kellett egy-egy időskori művet bemutatnom. Ahhoz, hogy az akkor feltárt és leírt tényanyag megalapozott legyen, most újra folytatni fogom a meglévő publikációk kritikai észrevételezését. Ehhez a folytatáshoz és újrakezdéshez jó alkalom lesz a második blogbejegyzés, amely tulajdonképpen az első a 2014-es évben.
“2014. január 4., szombat
1. Szuromi Pál : Fischer Ernő kismonográfiája újraolvasása kapcsán felvetődő gondolatok I.
Azzal, hogy a centenáriumi évet Fischer Ernő munkásságának megismertetésére létrehozott blogon és a facebook-on indított Fischer Centenárium csoport bejegyzéseit 2014. elején Szuromi Pál kismonográfiájával indítom, azt mutatja, hogy lényegesnek és fontosnak tartom ezt a művet az életmű megismerése szempontjából. Ezt hangsúlyozva, most mégis inkább a kritikai észrevételeimet szeretném előtérbe helyezni, mert úgy gondolom, hogy az eddigieknél mélyebbre ásva, az elérhető anyagokat jobban megismerve, lehet csak újszerű kérdéseket feltenni és remélhetőleg aktuális újszerű válaszokat is adni Tanár úr munkásságával kapcsolatban.
Először a szóban forgó mű újra olvasásával kapcsolatban felvetődő gondolataimat szeretném megosztani, feltételezve azt, hogy az eddig megjelent és hozzáférhető anyagokat ismerik, illetve az általam itt közzétett dokumentumokból megismerik, és így a hozzáfűzött kommentárok érthetőek lesznek, minden érdeklődő számára. Bár azt előrebocsátom, hogy csak a következetes, kitartó olvasók számára áll össze az a kép, amely az eddigiektől eltérő, más és szokatlan nézőpontból mutatja az egyes alkotásokat és az életmű egészét. Ennek ellenére igyekszem az egyes bejegyzéseket úgy fogalmazni, hogy részismeretként is tanulságosak legyenek.
Ebben az első bejegyzésemben a könyv 15. oldaláig jutunk el, és először a szöveghez kapcsolódó, de eddig még nem publikált képekkel igyekszem szemléletesebbé tenni a leírtakat. / Ezek a képek mellékletként a szöveg végén találhatók./ Majd az első látásra esetleg lényegtelennek tűnő, a tárgyszerűséget érintő kérdéseket teszem fel, amit az egész életmű interpretálásával kapcsolatos alap problémának látok más írásokban is.
1989-ben a Képzőművészeti Kiadó Mai Magyar Művészet könyv sorozatában megjelent, Szuromi Pál által írt, Fischer Ernő kismonográfia, még ma is kikerülhetetlen forrásértékű mű, az életművet tovább kutatók számára. Az azóta eltelt évtizedekben jelentek meg különböző írások, - főleg katalógus előszók, kritikák, pedagógiai összefoglalók és recenziók - de az egész munkásságát áttekintő mű nem. Az 1997-ben a Nemzeti Tankönyv kiadónál megjelent Fischer Ernő - Szuromi Pál szerző páros Az utánzástól a szimbolikus forma képzésig című könyv, és Nátyi Róbert művészettörténész 2012-ben A belső katedrális címmel írt hosszabb katalógus előszava nem helyettesíti az alaposabb kutatómunkát, a tényleges tárgyi és szellemi örökség feltárásában. Ezért Szuromi Pál könyvének fontosságát az is növeli, hogy ugyanúgy, mint az 1997-es közös mű, a Mester életében jelent meg, és így első kézből származnak az információk. Kritikai szempontból nézve persze itt kezdődnek a problémák is.
Ha alaposabban utánanézünk, a konkrét művek alapján, akkor akadnak olyan tárgyi tévedések a könyvben, amelyek pontosításai esetleg módosíthatják a végkövetkeztetéseket is. Mert sok esetben nem mindegy az, valami valaminek a következménye-e, vagy pedig az előzménye. Itt nem a tyúk volt előbb vagy a tojás kérdését akarom felvetni, - bár néha ez is fontos lehet - hanem a képi tartalmat módosító nézőpont megválasztására kívánom felhívni a figyelmet. Minden újabb interpretációnál fontos, hogy jól gazdálkodjunk a szubjektív és objektív tényezőkkel. Mint már fentebb említettem, Szuromi Pál könyvének az ad különös jelentőséget, hogy Fischer Ernő kontrollálta a leírtakat, de egyben a személyes emlékezetének pontatlansága miatt, többször félretájékoztatta őt. Így a tárgyszerűséggel szemben, nagyobb hangsúlyt kapott a szubjektív vélemény, ami sokszor nem esik egybe a képi anyag tényszerűségével. Több helyen nem is a megfogalmazás tartalmával van baj, hanem a művek beazonosíthatóságából származik több félreértés. Főleg az évszámok, képméretek és képcímek következetlen használatából adódnak problémák. E tekintetben a szerzőnek, Fischer Ernő személyes közlésére kellett hagyatkozni, mert akkor is sok művet már csak fotók alapján volt módjában látni, mivel az eredeti képek ismeretlen magángyűjteményekben voltak. Ismert volt viszont az, hogy Tanár úr festői módszeréből, gondolkodásának logikájából és az alkotói habitusából adódóan, a címek, méretek és évszámok átírásának és megváltoztatásának, nem tulajdonított különösebb jelentőséget. De miután ma már személyes közlésre nem számíthatunk, a konkrét művekből kell vissza olvassuk a keletkezés körülményeit, mondandójuk lényegét és az életműben elfoglalt helyét.”
Fischer Ernő és Szuromi Pál 1992-ben a Hódmezővásárhelyi Fischer kiállításon, a Márványtöredék kép előtt.
Ezzel befejezve a könyvek és katalógusok visszavonásával kapcsolatos problémák felvázolását, a következő alkalmakkor időrendileg párhuzamosan fogok haladni az észrevételeim megtételével és a tíz évvel ezelőtti bejegyzések közlésével.
