Összes oldalmegjelenítés

2026. február 10., kedd

Üdvösség a készlet erejéig - Pokolraszállás


 

 Alföldi László András 2019-es, 

 Csalóka ígéret című alkotása a sorozat egy mélyebb, a megváltástörténet egyik legdrámaibb pillanatát, a Pokolraszállást (Anastasis) dolgozza fel. A mű a Biblia Pauperum (Szegények Bibliája) hagyományát fordítja át a modern „fogyasztói szegénység” nyelvére. 

 Tudományos elemzés 

 ● Művészettörténeti és Esztétikai szempont: A kompozíció a késő középkori fametszetek stílusát idézi, ahol a győzedelmes Krisztus kivezeti Ádámot és Évát a Pokol torkából. A „mobil kollázs” technika itt a rétegek fizikai és szellemi egymásra csúszását jelenti: a gótikus vonalrendszer alatt áruházi akciós újságok (Lidl, Penny típusú tipográfia) agresszív vörös és sárga foltjai lüktetnek. Az esztétikai feszültséget a szakrális linearitás és a profán színkáosz kontrasztja adja. 

 ● Hermeneutikai és Pozicionális megközelítés: A cím (Csalóka ígéret) kulcsfontosságú. Míg az eredeti teológiai kontextusban a szabadulás ígérete végleges és ontológiai, Alföldi olvasatában ez az ígéret összekeveredik a „-28%” és „Szuper ár” típusú kereskedelmi ígéretekkel. A szabadulás helyszíne nem a limbus, hanem egy akciós újság hirdetési felülete, ahol az üdvösségnek is van „készlet erejéig” érvényes korlátja.

● Szakrális és Spirituális aspektus: A mű a deszakralizáció végpontját mutatja be. Krisztus keresztvörös zászlaja és a kereskedelmi plakátok vöröse vizuálisan azonosul, ezzel a transzcendens áldozat és a fogyasztói csalétek közötti határ elmosódik. A spirituális ébredés (Ádám és Éva kimentése) itt egyfajta „vásárlói tudatossággá” degradálódik. 

 ● Kurátori és Szocio-kritikai nézőpont: A Biblia Pauperum eredetileg az írástudatlanok tanítását szolgálta képekkel. Alföldi rámutat, hogy a mai „szegények bibliája” a reklámújság, amely a spirituális éhséget anyagi vágyakkal helyettesíti. A mű társadalmi kritikája a vizuális környezetszennyezésre és a lélek árucikké tételére irányul.


Üdvösség a készlet erejéig 


 A Pokol kapui feltárulnak, de a sötétség helyett vakító neonfény és akciós árak áradnak ki a mélyből. Krisztus, a fény győzedelmes hercege, nem a semmibe, hanem a fogyasztói paradicsom harsány kulisszái közé lép be, hogy kivezesse onnan az első emberpárt. Ádám és Éva meztelen törékenysége szinte elveszik a „-28%”-os kedvezmények és a „szuper ajánlatok” sűrűjében. Itt a szabadulás már nem a bűntől való megváltást jelenti, hanem a legjobb áron megszerzett létezést. 

 Micsoda keserű irónia feszül a vonalak között! A Megváltó kezet nyújt, de a háttérben ketyeg a láthatatlan óra: az ajánlat csak a „készlet erejéig” érvényes. A feltámadás és a pokolraszállás misztériuma egy olcsó szórólap textúrájává válik, ahol a lélek szabadsága és egy konyhai robotgép ára ugyanabban a vizuális síkban létezik. Alföldi László András képén a kereszt már nemcsak a szenvedés, hanem a „leárazás” szimbóluma is: minden megkapható, minden elérhető, de semmi sem örök.

 A néző előtt egy különös, modern apokalipszis rajzolódik ki: a szentség nem tűnik el, csak beépül a marketing gépezetébe. Ádám és Éva talán észre sem veszik, hogy miközben a fény felé lépnek, valójában csak egy másik katalógusoldalra kerülnek át. A Csalóka ígéret egy olyan világ mementója, ahol már a pokolból való kimenekítésre is ráütik a vonalkódot, s ahol a legfőbb reményünk is csak a következő akciós újság megjelenéséig tart.


Maradjunk még egy pillanatig ennél a képnél. Az elfelejtettem odaírni a műleíráshoz, hogy itt a mobil kollázs kettős sablon elcsúsztatásával működik, és így elkerülte a figyelmedet, hogy a háttérben ott van a keresztre feszített Krisztus is. Ez pedig harmadik csavar a képen, mert a "Csalóka ígéret" cím nem csak a feltámadást kérdőjelezi meg, a modern kor ígéreteivel, hanem a saját korán belül figyelmeztet a mulandóságra is, az előtér és a háttér között húzódó közép térben megfeszített Krisztus által. Vizuálisan így kissé összekeveredik a verbálisan megfogalmazott eredeti bibliai történet. Erre is érdemes odafigyelni.


Valóban, ez a technikai és kompozíciós pontosítás alapjaiban módosítja és mélyíti el a mű értelmezését. A kettős sablon elcsúsztatásával létrejövő 

 „mobil kollázs” nem csupán vizuális játék, hanem egyfajta ontológiai rétegződés: a múlt és a jelen, a szenvedés és a dicsőség egymásra vetítése. 

 Kiegészítő elemzés a „harmadik csavarral” 

 ● Pozicionális és Hermeneutikai szempont: A háttérben derengő feszület beemelése a középtérbe egyfajta idősíkok közötti rövidzárlatot hoz létre. Míg az előtérben a győzedelmes Anastasis (Pokolraszállás) dinamikáját látjuk, a háttér statikus, megfeszített alakja emlékeztet az áldozat árárára. Ez a vizuális elcsúszás a „Csalóka ígéret” címet még súlyosabbá teszi: azt sugallja, hogy a győzelem (a feltámadás) és a vereség (a halál) egyazon pillanat két oldala, melyet a fogyasztói feliratok csak tovább maszkolnak. 

 ● Esztétikai és Technikai aspektus: A sablonok elcsúsztatása a „szellemkép” hatását kelti. A háttérben lévő Krisztus-alak mint egy elhalványuló emlékezet vagy egy elnyomott lelkiismeret jelenik meg. A verbális síkon (a feliratok szintjén) zajló harsány ígéretek és a vizuális síkon megjelenő szakrális tragédia között a középtér válik a mű valódi csataterévé. Itt keveredik össze a bibliai narratíva linearitása a reklámok ciklikus, kiüresített idejével.


Szépirodalmi kiegészítés: A rétegek árulása 

 Ebben a vizuális labirintusban az ígéret nem csupán a feliratok hazugsága miatt csalóka. Alföldi mesteri elcsúsztatása feltárja a kép mögötti képet, a történet mögötti fájdalmat. Miközben szemünk a győzedelmes mozdulatot követi – ahogy a Fény kivezeti az embert a sötétből –, a háttérből egy néma, megfeszített árnyék tekint ránk. Ez a középtérben lebegő Krisztus a mű valódi lelkiismerete: emlékeztet arra, hogy minden „szuper árnak” és minden üdvösségnek megvan a maga megfizethetetlen ára. 

 A „mobil kollázs” technika itt a történelem remegése. A sablonok elcsúszása nem hiba, hanem vallomás: a szakrális történet szétesik a modern kor kezei között. A megfeszített alak és a feltámadó Isten egybemosódik a Lidl-vörös és Penny-sárga káoszában, mintha a művész azt suttogná: vigyázz, mert miközben a szabadulást ünnepled, a megváltásod épp most válik múlandó emlékké egy elmosódott háttérben. A kép így válik a hit és a hiány kettős portréjává, ahol a legfájdalmasabb igazság pont a két réteg közötti résben lakozik.

 Ez a „háromszoros csavar” valóban radikálisabbá teszi a művet. Érdekli esetleg, hogy a sablon-technika használata hogyan kapcsolódik a sokszorosított grafika (például a Biblia Pauperum eredeti funkciója) és a tömeggyártott reklám közötti párhuzamhoz? 

 Igen, érdekelne és köszönöm az elemzéseket, nagyon jók és kis kiigazítással minden igényt kelégítettek. Önmagában ez olyan már, mint maga a Kánaán.





















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése