Alföldi László András: IV. Újságcikkek és folyóiratokban megjelent írások Fischer Ernő munkásságáról.

Fischer Ernő: Angyali üdvözlet, toll rajz, tus, 13 x 18 cm., hatvanas évek.

Ez év márciusában A kép keletkezése I-IV. címmel négy bejegyzésben foglalkoztam már Fischer Ernő grafikai anyagával, és akkor több mint kétszáz rajzot és vázlatot bemutattam abból az öt-hatszázból, amit évtizedek alatt gyűjtöttem össze. Ezért itt is csak hivatkozom az előzményekre, és ajánlom megnézni azokat is, a bemutatott cikkek jobb megértése érdekében.

1.dokumentum: A Fáklya Klubban, 1991. február 12-én nyíló Fischer Ernő grafikai kiállításának plakátja.

2. dokumentum: 1991.február 11- én megjelent Kurír című napilap, Bayer Ilona cikkével.

Kezdjük mi is ott, és tegyük fel magunknak is a címben szereplő kérdést: Festő vagy filozófus? Nem akarok különféle filozófiatörténeti definíciókba bonyolódni, maradok én is a hétköznapi értelmezés keretei között, és még így sem osztozom a cikk írójának megállapításával, hogy Festő és filozófus. Tanár úr nem volt filozófus, Ő festő és pedagógus volt hivatását tekintve. Az más kérdés, hogy filozófikus gondolkodású festő és pedagógus, ami mind a két területen ritka jelenség. Az is tény persze, hogy filozófiai művek olvasásában is élen járt a kollégáihoz képest, de sohasem írt filozófiai értekezéseket vagy tanulmányokat, mindig csak az érdekelte a filozófiából, amit össze tudott kötni a szűkebb tevékenységi körével. De így volt Ő a tudományok összes egyéb területével is, mert ugyan úgy jártas volt az atomfizikában, mint a pszichológiában, vagy a természettudományokban, és mégsem mondjuk, hogy tudós is volt, mert mindig megmaradt a művészet határai között. Azt hiszem ezzel a megállapításommal nem kisebbítem gondolkodói nagyságát, hanem éppen a megfelelő helyre próbálom tenni, hogy ne érhessék olyan vádak más szakmák részéről, hogy valamiben is kontár volt. Saját hivatásának éppen azért tudott a magaslatán lenni, mert sohasem tévesztette össze a határokat, és amit csinált, azt mindig igyekezett széles látókörűen a teljes tudásával tenni.

Nem akarok mindenbe belekötni, de szükségesnek érzem a harmadik bekezdésnél levő mondatot korrigálni, mert kétszeres tévedést látok benne. Így hangzik az idézet: " - Hiába voltam tehetségtelenebb másoknál a főiskolán, mégsem éreztem elegendő talentumot magamban, hogy azonnal festő legyek." Így a mondatnak semmi értelme nincs. Valószínűleg a szerző tehetségesebb-et akart írni, és ezzel csupán elírásról lenne szó, de tényszerűségében ez sem igaz. Fischer Ernő mindig hangoztatta, hogy nem volt kimagasló rajzi tehetsége sem a gimnáziumban, sem a főiskolán, sőt a későn éréséből adódóan mindig irigyelte azokat, akik gyorsabban haladtak a festői pályán, mint Ő. De ez az álláspontja még pályakezdő első két évtizedében is megvolt, és csak ötven éves kora körül kezdett megerősödi az önbizalma a képességeit illetően. Tanár úr valószínűleg épp az ellenkezőjét akarta mondani, mint amit a mondat sugall, hogy tehetségtelenebb volta ellenére, idővel beérte pályatársait, és sok tekintetben el is hagyta őket. Én csak ezt tudom elképzelni róla, mivel ahányszor érintettük ezt a kérdést, nekünk mindig így fejtette ki. De a cikk vége felé leírt mondatból is értelemszerűen ez következik: " - közel a 75-höz - kezdi úgy érezni, tud valamit a festészetről. Most indulhatna igazán a pályám."
Befejezésül a cikk végén ránk vonatkozóan is van három elismerő mondat, miszerint: "Hogy lelkes és tehetséges tanítványai kiállítást szerveznek neki. Előszedték a legeldugottabb helyről is vázlatait, rajzait. Nem gondolta volna, hogy összejön belőlük egy tárlatra való."

Fischer Ernő: Szent Márton és Szent Ferenc a Krisztina körúti műterem ajtaján.

3. dokumentum: Esti Hirlap, 1991. február 16. ugyancsak a Fáklya Klub-ban rendezett Fischer Ernő grafikai kiállításáról szóló cikk, (-fás) aláírással.

Ennél a cikknél emeljük ki a kiállítás megnyitásán közreműködőeket is. Mint a fenti plakáton is látható, a kiállítást Tamás Ervin nyitotta meg - Tanár úr régi barátja - és ami ott nincs feltüntetve, itt még meg kell említeni, hogy Ury Ibolya rendezte az én segédletemmel. Közre működött még a Budaörsi Pro Musica kórus, Sapszon Ferenc karnagy vezényletével. Az előző évi Kép és zene című zsámbéki kiállításunkat is velük együtt csináltuk, és ezt követően is több közös rendezvényünk volt. Adódott ez abból, hogy feleségem Kölűs Judit (1950-1994.) a kórusnak alapító és aktív tagja volt haláláig, de egyben a Budaörsi Műhelyben Fischer tanítványként is, mint festő dolgozott.

4.dokumentum: Hirlap, 1991.február 28., még mindig a Fáklya Klub-ban rendezett Fischer Ernő grafikai kiállításáról, szerzője Farkas András.

5.dokumentum. Hevesi Szemlében 1990-ben megjelent cikk, Farkas András tollából, Fischer Ernő egri kiállításáról.

Itt egymás mellé tettem az 1990-es és az 1991-es cikkeket a szerző azonossága miatt.

6. dokumentum: Ismeretlen napilapból, az 1991-es Fáklya klub-ban megrendezett Fischer Ernő grafikai kiállításáról. Itt írás nem szerepelt, csak ez a híradás a bemutatóról.

7. dokumentum: Pesti műsor 1991. A hét művésze című kiállítás sorozat meghirdetése.

Szerencsés egybeesés volt 1991-ben a Tavaszi Fesztivál ideje alatt a Fáklya Klub-ban rendezett Fischer Ernő grafikai kiállítás szempontjából, hogy ugyanakkor volt Tanár úrnak a Csontváry Teremben bemutatója a Hét Művészeként. Az más kérdés, hogy nagy együttműködésre nem sikerült jutni az akkori galéria vezetővel, mert ott nem engedte meg plakát formájában felhívni a közönség figyelmét a Fáklyában rendezett kiállításra. Mi viszont propagáltuk a Vörösmarty téren levő tárlatot.

8. dokumentum: A Budaörsi Könyvtár Galériában , 1992-ben bemutatott Fischer grafikák plakátja.

Amilyen nehezen szánta rá magát Tanár úr 1991-ben a Fáklya Klubban rendezett grafikai kiállításra, annak sikkerességét látva hozzájárult, hogy 1992-ben még két helyen bemutassuk az anyagot. Előbb a Budaörsi Városi Könyvtárban, majd az Almássy téri Szabadidő Központban.

9. dokumentum: 1992-ben az Almássy téri Szabadidő Központban rendezett Fischer Ernő grafikai kiállításának meghívója.

10. dokumentum: Sipos Endre megnyitó szövege Fischer Ernő grafikai kiállításához.

A kilencvenes évek elején megrendezett három grafikai kiállítást 2009-ben egy negyedik kiállítás is követte Szegeden, amelyet méreténél és tematikájánál fogva az előzőek összefoglalójának is tekinthetünk. Itt több mint kétszáz alkotást volt módom bemutatni, és ezzel az egész életművet átívelő képet lehetett alkotni Fischer Ernő munkásságáról. De e mellett a vázlat és a kész mű viszonyát is végig lehetett kísérni. Mivel tematikailag ide tartozik, ezért mos megszakítom a kronologikus ismertetést, és itt mutatom be annak dokumentumait is. És a fentiekben egyszer már utaltam rá, a teljes képanyag megtalálható "A kép keletkezése I-IV." című, 2014.március 23., 25., 26., és a 27., blog bejegyzésekben.

11. dokumentum: a 2009-es szegedi kiállítás és konferencia meghívója.

12. dokumentum: Szeged, A város folyóirata címmel havonta megjelenő kiadvány, melynek főszerkesztője Tandi Lajos - Fischer tanítvány - 2009. májusi számában kiemelt helyet biztosított az esemény bemutatására.

Öt évvel a kiállítás után a szövegeket újraolvasva, és az e témáról írt előző bejegyzéseket egybevetve, helytállónak tartom ma is a kiállítási koncepciót. Azt viszont látom, hogy ez a téma sokkal inkább megfelelő formát ölthet könyvben, mint kiállításon. Bár van annak varázsa, ha az eredeti művet láthatjuk, és ez csak kiállítás formájában mutatható be, de itt sokkal inkább a metodikán van a hangsúly, és annak folyamatszerűsége azt hiszem a könyvben jobban követhető. Abban is előnyösebb egy ilyen forma, hogy a képek kicsinyítésével és nagyításával ki lehet emelni a lényeges motívumokat, és háttérbe lehet tartani a megértést segítő, de kvalitásában nem olyan kiemelkedő műveket. Ezzel a szerkesztési lehetőséggel jobban egyneműsíteni lehet az anyagot, és a szöveg tördelésével pedig követni a tartalom logikáját. De mivel erre egyenlőre semmi kilátás nincs, elégedjünk meg az elektronikus kép és szöveg rögzítés lehetőségével, mert a kiállításhoz képest már ez így is közelebb visz az ideális elképzeléshez.

Befejezésül bemutatok pár fényképet a kiállítás megnyitójáról.