2018. április 25., szerda

Vallomások – Botta István evangélikus lelkész élete



Apám halála után 15 éves koromtól tíz éven át, részben ebben a családban nevelkedtem, így mondhatom, hogy Botta István evangélikus lelkész az egyik pótapám volt. Fischer Ernő mellett a szellemi életem és erkölcsi alapállásom iránymutatója. 


Káldy Zoltán (evangélikus lelkész)[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Káldy Zoltán
Déli evangélikus egyházkerület püspöke
Született1919március 29.
Iharosberény
Elhunyt1987május 17. (68 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Felekezetevangélikus kereszténység
Püspökségi ideje
1958 – 1987
Előző püspök
Következő püspök
Ordass Lajos
Harmati Béla
Wikimédia Commons tartalmaz Káldy Zoltán témájú médiaállományokat.
Káldy Zoltán sírja a Farkasréti Temetőben

Dr. Káldy Zoltán (Iharosberény1919március 29. – Budapest1987május 17.[1]) magyar evangélikus lelkész, esperes, déli egyházkerület püspöke, majd az egyház országos püspök-elnöke; a Lutheránus Világszövetség elnöke; országgyűlési képviselő.



Káldy Zoltán és az állambiztonság kapcsolata[szerkesztés]

1989 előtt az összes egyház püspöke III/III-as ügynök volt. Az egyházak közül eddig csak az Magyarországi Evangélikus Egyház nézett szemben a múltjával. 2005-ben elkezdte a működését az egyház vezetőinek, lelkészeinek állambiztonsági érintettségét kutató tényfeltáró bizottság. Ezt követően Mirák Katalin szerkesztésében megjelent 2014 és 2020 között a Háló I.-II-III. kötete. Káldy Zoltán állambiztonsági kapcsolatait a Háló II. tárta fel. Az evangélikus egyházban Káldy Zoltán[2] püspök (1958–1967) és Ottlyk Ernő (Fedőneve: „Szamos László”) püspök (1967–1982) müködtek együtt 1956 után az Állambiztonsági Szolgálatokkal, mint III/III-as ügynökök. Lényeges különbség volt a két püspök állambiztonsági tevékenységében és jellemében, bár mindketten kiszolgálták és végrehajtották az MSZMP vezetésének és az Állami Egyházügyi Hivatal kéréseit és utasításait, Káldy Zoltán („Pécsi”) igyekezett az evangélikus egyház lehetőségeit tágítani, Ottlyk Ernő („Szamosi”) viszont rombolta az egyház lehetőségeit, rosszindulatú és alattomos tevékenysége valamint az, hogy visszaélt mások bizalmával, nagyobb károkat okozott mint Káldy Zoltáné. (Ld.: Háló II. Id. mű.: Kertész Botond Káldy Zoltán állambiztonsági tevékenysége. 281–435. Itzés Ádám Ottlyk Ernő állambiztonsági tevékenysége. 436–672.) Jákli Viktória Laura és Jason Wittenberg recenziója. Háló II. Principium. Keresztény közéleti folyóirat. [3] „Fontos feladata volt Káldy Zoltánnak, hogy a nyugaton élő magyar evangélikus lelkészekről készítsen jelentéseket. A pontos életrajzi adatok mellett itt is lényeges szempont volt az adott lelkészek politikai beállítottságának, a magyar államhoz és a hivatalos egyházvezetőséghez való viszonyuknak a bemutatása. Káldy Zoltán írt jelentéseket … Terray Lászlóról is.” (Háló II. Id mű. 254.) Terray László és Káldy Zoltán közötti ellentét és vita a hazai nyilvánosság előtt is megjelent, pl. Káldy Zoltán (K. Z. aláírással) az Evangélikus Életben 1982-ben „Kár … Néhány megjegyzés az „Útitárs” egyik cikkéhez” Evangélikus Élet, 1982. (47, évfolyam) 1982-04-18/ 16. szám. [4]támadta Terray Lászlónak 1981 őszén az „Utitárs” című lapban megjelent írását, ami „Krisztus a világ reménysége” címen jelent meg. Terray László írását az akkori „szocialista” gyakorlat szerint nem közölte az Evangélikus Élet, hanem csak egyes megállapításaira reagált Káldy Zoltán. Schulek Tibor evangélikus lelkész kényszernyugdíjaztatásában is kezdeményező volt 1962-ben. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Káldy Zoltán (Pécsi) jelentései az alábbi négy dossziéban kutatható: M-32401, M-32401/1, M-32401/2, M-32401/3.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése