Facebook hozzászólások 2017. szeptember 17-én.
János Erdei Ha
nem csalódom, akkor a középső Fischer Ernő, de - nemcsak miattam - talán
szerencsés lenne megnevezni az Előképek és párhuzamoknál az összetevőket...
András László
Alföldi Igen, a kép Fischer Ernő Katedrális című képe
1973-ból. Sokat gondolkodtam azon, hogy az Ország Lili párhuzamoknál eljárt
módon, feltüntessem-e az alkotók nevét. Egyenlőre annál az elhatározásomnál
maradok, amit eddig követtem a három előkép bemutatásánál, hogy nem nevezem meg
azt, ami látható. Saját képeimnél sem tüntetem fel, de a párosításra
kiválasztott műveknél sem. Ezt azért teszem, mert szándékom szerint elsősorban
nem presztízsnövelő vagy csökkentő tényezőként állítom egymás mellé a képeket,
ahol gyorsan minőségi értékítéletté válhat a megnevezés. Engem főleg az
esztétikai, a festészet technikai és az ebből fakadó tartalmi módosulások
érdekelnek. Mint emlékezhetsz rá, az első ilyen összetett képem, vagy
nevezhetjük akár "többszörös képnek" is, Ország Lili Románkori
Krisztusa és Fischer Ernő Ikonosztáza volt. De mivel a két életmű közismertsége
és szakmai presztízse távol állt egymástól, még a szakmabelieknél is - sőt
azoknál elsősorban - azonnal félre vitte az eredeti szándékomat, és nagyrészt
mellékvágányra futott a beszélgetés. Most nem akarok ugyanebbe a csapdába
besétálni, és ezért nyitva hagyom kinek-kinek a saját megítélése szerint, hogy
úgy interpretálja a látottakat, ahogy a maga előképei kívánják. Talán ez is
tanulságos lehet valamilyen tekintetben.
János Erdei András László
Alföldi, az előző (Előképek és párhuzamok II.) bejegyzésednél Erzsebet Liebernek
írt válaszom nyomán (ami az alábbi linken át érhető el közvetlenül) úgy vélem,
hogy az általad említett (abszolút akceptábilis!) szempontoknál is van
fontosabb. Pontosabban lenne és lehetne.
Az, hogy a művek mellett azok alkotói is (többek között az Előképek és
párhuzamok (nemcsak megmutatásával, hanem) megnevezésével is segítsék műveiknek
a mind semmitmondóbb (az érthetetlen és az absztrakt szinonimájává züllesztett)
kortárs kontextusból való kiemelését.
Még és sokkal pontosabban! Természetesen nem a (kevés számú kivételtől
eltekintve) műveikből általában az alkotóknál jobban megélők (műkereskedők,
szakértők és szakírók, valamint kurátorok) munkájának átvállalására gondolok,
hanem arra, hogy ezért jött el a vegyes (azaz mások, az elődök munkáit is
felhasználva bemutató) többszörös képek korszakának (inkább - nevezzük illő szerénységgel
így - művészetteológiai, sem mint művészettörténeti) ideje.
A (nagyrészt tudatlanságból, kisebb részben ideológiai okokból) lehazudott
hagyomány (nem annyira lehetőség a megidézésére, semmit) többszörös képekként
megjelenik és betört a kiállított (valóban) képek világába...
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1413806662071560...
·
Alföldi László: Katedrális nélkül - Katedrális I.
Fischer Ernő: Katedrális című képe 1973-ból
Alföldi László: Katedrális nélkül - Katedrális III.
Alföldi László: Katedrális nélkül - Katedrális II.
§
§
o
János Erdei Ha
nem csalódom, akkor a középső Fischer Ernő, de - nemcsak miattam - talán
szerencsés lenne megnevezni az Előképek és párhuzamoknál az összetevőket...
András László
Alföldi Igen, a kép Fischer Ernő Katedrális című képe
1973-ból. Sokat gondolkodtam azon, hogy az Ország Lili párhuzamoknál eljárt
módon, feltüntessem-e az alkotók nevét. Egyenlőre annál az elhatározásomnál
maradok, amit eddig követtem a három előkép bemutatásánál, hogy nem nevezem meg
azt, ami látható. Saját képeimnél sem tüntetem fel, de a párosításra
kiválasztott műveknél sem. Ezt azért teszem, mert szándékom szerint elsősorban
nem presztízsnövelő vagy csökkentő tényezőként állítom egymás mellé a képeket,
ahol gyorsan minőségi értékítéletté válhat a megnevezés. Engem főleg az
esztétikai, a festészet technikai és az ebből fakadó tartalmi módosulások
érdekelnek. Mint emlékezhetsz rá, az első ilyen összetett képem, vagy
nevezhetjük akár "többszörös képnek" is, Ország Lili Románkori
Krisztusa és Fischer Ernő Ikonosztáza volt. De mivel a két életmű közismertsége
és szakmai presztízse távol állt egymástól, még a szakmabelieknél is - sőt
azoknál elsősorban - azonnal félre vitte az eredeti szándékomat, és nagyrészt
mellékvágányra futott a beszélgetés. Most nem akarok ugyanebbe a csapdába
besétálni, és ezért nyitva hagyom kinek-kinek a saját megítélése szerint, hogy
úgy interpretálja a látottakat, ahogy a maga előképei kívánják. Talán ez is
tanulságos lehet valamilyen tekintetben.
János Erdei András László
Alföldi, az előző (Előképek és párhuzamok II.) bejegyzésednél Erzsebet Liebernek
írt válaszom nyomán (ami az alábbi linken át érhető el közvetlenül) úgy vélem,
hogy az általad említett (abszolút akceptábilis!) szempontoknál is van
fontosabb. Pontosabban lenne és lehetne.
Az, hogy a művek mellett azok alkotói is (többek között az Előképek és párhuzamok (nemcsak megmutatásával, hanem) megnevezésével is segítsék műveiknek a mind semmitmondóbb (az érthetetlen és az absztrakt szinonimájává züllesztett) kortárs kontextusból való kiemelését.
Még és sokkal pontosabban! Természetesen nem a (kevés számú kivételtől eltekintve) műveikből általában az alkotóknál jobban megélők (műkereskedők, szakértők és szakírók, valamint kurátorok) munkájának átvállalására gondolok, hanem arra, hogy ezért jött el a vegyes (azaz mások, az elődök munkáit is felhasználva bemutató) többszörös képek korszakának (inkább - nevezzük illő szerénységgel így - művészetteológiai, sem mint művészettörténeti) ideje.
A (nagyrészt tudatlanságból, kisebb részben ideológiai okokból) lehazudott hagyomány (nem annyira lehetőség a megidézésére, semmit) többszörös képekként megjelenik és betört a kiállított (valóban) képek világába...
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1413806662071560...
Az, hogy a művek mellett azok alkotói is (többek között az Előképek és párhuzamok (nemcsak megmutatásával, hanem) megnevezésével is segítsék műveiknek a mind semmitmondóbb (az érthetetlen és az absztrakt szinonimájává züllesztett) kortárs kontextusból való kiemelését.
Még és sokkal pontosabban! Természetesen nem a (kevés számú kivételtől eltekintve) műveikből általában az alkotóknál jobban megélők (műkereskedők, szakértők és szakírók, valamint kurátorok) munkájának átvállalására gondolok, hanem arra, hogy ezért jött el a vegyes (azaz mások, az elődök munkáit is felhasználva bemutató) többszörös képek korszakának (inkább - nevezzük illő szerénységgel így - művészetteológiai, sem mint művészettörténeti) ideje.
A (nagyrészt tudatlanságból, kisebb részben ideológiai okokból) lehazudott hagyomány (nem annyira lehetőség a megidézésére, semmit) többszörös képekként megjelenik és betört a kiállított (valóban) képek világába...
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1413806662071560...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése