Cím nélkül I-VIII., 50 x 50 cm, vegyes technika (újságpapír, paratípia és kollázs), 2016. (munka közben!)
Felvetődhet valakiben a kérdés, hogy mi végre ez a sok egymáshoz hasonló, alig változó fázisokból álló képsorozat, miért nem mutatom a kész képet, és kész. Jogosnak tűnhetne a kérdés, ha nem Műhelymunkák - Műhelynapló lenne a bejegyzés címe. De mivel így van megnevezve, ebből következtethető, hogy itt az alkotás alakulástörténetéről szeretnék valamit bemutatni. Persze egyenlőre az sem biztos, hogy ezekből a képkezdeményekből valaha befejezett kép születik. Ennek ellenére talán még is érdemes beavatódni egy alkotás folyamat menetébe, hogy közelebbről szemügyre vehessük azokat az apró változásokat, nüánsznyi elmozdulásokat, amelyek egyszer csak tovább lódítják az alkotó fantáziáját, és a mennyiségből a minőségi váltás felé vezetnek.
Különösen érvényes ez egy olyan feladatnál, ahol a kitűzött cél nehezen körvonalazódik abban a tekintetben, hogy hol van az a pont, ahol az "hommage", megszüntetve megőrződik, és önálló alkotássá válik. Mivel több éves intenzív alkotói munka kihagyása után a nyár közepén kezdtem hozzá az Hommáge á Ország Lili sorozatom elkészítéséhez, időt kell hagyjak magamnak is, a téma körüljárásához, hogy elkerüljem a prekoncepciókon alapuló zsákutcákat. Ezért szeptember közepéig , főleg anyag kísérleteket folytattam, és egy halom alapot készítettem, amelyből most majd a tél folyamán szeretném kihámozni azt a képi történést, amely számomra is elfogadható.
Az előgyakorlatokat és a szellemi beilleszkedést részben már a bemutatott (Műhelymunkák 2.) horizontális kompozíciós megoldású kollázs sorozattal elvégeztem, amely még erősen kötődött a Pompeji vázlatok címen bemutatott anyaghoz. Most a kvadrátos megoldásban keresem a lehetőségeket. A kiinduló anyag a Cím nélkül I-VIII. sorozatban látható, majd ezután a Labirintus IX-XX. sorozatban folytatódnak, - itt már Ország Lilitől származó kollázs motívumokkal kiegészítve - és végül egyetlen kép zárásával fejeződik be, amely már megpróbál elszakadni a közvetlen áttéttől.
Először négyes egységekben egymás mellett láthatóvá teszem a képeket, hogy könnyebben nyomon követhető legyen a sok esetben lényegileg alig módosuló felületváltozás. Majd utána ugyan abban a sorrendben egyenként is bemutatom őket. Sajnos az eredeti méretet itt a számítógép képernyőjén még így sem lehet megvalósítani, pedig akkor lehetne igazán érzékelni azokat a változásokból adódó elmozdulásokat, amelyek az eredeti méretben jól látszanak.
Cím nélkül I-IV.(1-4)
Cím nélkül V-VIII.(5-8)
Mint a fentiekben is kitűnhetett, az alább látható egyes indító kép a további variáció alapja. Színes magazinok lapjai vannak "preparálva", és több lapból összeragasztva. Az általam kialakított sajátos partípia technikával koptatottak, fragmentáltak úgy, hogy az eredeti nyomtatott felületből csak minimális betű és kép töredékek láthatók. Absztraktnak tűnő megjelenésük ellenére, azért annyi nyomot fel lehet lelni a felületen, hogy felidézze az eredet származását. Mivel az így kialakított felületen nagyszámú a véletlenből adódó rendezetlenség, ezért az első lépés, hogy a kompozíció szempontjából az esetlegességeket szükségszerűvé alakítsuk. Ennek legegyszerűbb módja, a kollázs technika, amellyel le lehet fedni a zavaró foltokat, és hasonló módon újabb lap beragasztásával, ki lehet emelni részeket. Ezt a több lépcsős folyamatot figyelhetjük meg a nyolc képen. A hatodik képen jut el a kompozíció a legkiegyensúlyozottabb állapothoz, és ez lesz a második Labirintus IX-XX. sorozat alapja. A hetedik és nyolcadik kép azt mutatja, hogy érdemes visszalépni a hatodik variációhoz, mivel a felület tovább bonyolítása, már az eredeti képi történéséből átfordítja a tartalmat egy másik differenciáltabb megoldás felé. Tehát így a hatodik kép, akár befejezett alkotás is lehetne, a maga formai tartalmának kifejtésével. De mivel a célom az Hommáge á Ország Lili téma körül járása, ezért egyenlőre nem álltam meg itt.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
A következő tizenkét variáción, végig járom az első képen látható fő motívum lehetőségeit, különböző kiegészítések hozzáadásával és elvételével, törekedve arra, hogy mindegyik állapotban akár befejezettnek is tudhassuk a képet. Tehát mindig az egész felületet figyelembe véve alakítom tovább a kompozíciót úgy, hogy különböző irányokban próbálok utat nyitni újabb tartalmi lehetőségeknek.
Labirintus IX-XX.
Labirintus IX-XII.(9-12)
Labirintus XIII-XVI.(13-16)
Labirintus XVII-XX.(17-20)
9.IX.
10.X.
11.XI.
12.XII.
13.XIII.
14.XIV.
15.XV.
16.XVI.
17.XVII.
18.XVIII.
19.XIX.
20.XX.
Ezt az utat megjárva, és tanultságait figyelembe véve, jutottam el az alább következő képhez. Itt megpróbáltam a közvetlenül Ország Lilitől származó motívumokat elhagyni, és az előzőekhez hasonló formai és tartalmi alapon, a magam választotta nyomtatott áramkőr motívummal befejezetté tenni a képet.
Hommage á Ország Lili, 50 x 50 cm, vegyes technika (újságpapír, paratípia, kollázs), 2016.
