9-es A Feszület és a Golgota kép története

 A Feszület és a Golgota kép története

2026. augusztus 25., kedd

                              Fischer Ernő : Feszület, 1971.    Alföldi László : Feszület, 2017.

A fenti bal oldali kép, mint ahogy a cím és a datálás is mutatja, a hetvenes évek elején készült. Fischer Ernő életművében akkor kezdi felváltani a hatvanas években főleg a görög mitológiához kötött témákat (Orfeusz és Euridiké, Achilles és Hektor, Venus barlangja stb.) a keresztény világhoz kötődő szimbólumok és bibliai témák. Így, az itt látható Feszület, 1971 című kép, a keletkezés idejéhez  képest egy letisztult, érett mű. A hetvenes és nyolcvanas években sok egyéb téma mellett, domináltak az ide tartozó alkotások. Már csak azért is, mert abban az időben a szocialista realizmus megszelídített félig absztrakt képek voltak a menők és a divatosak. Tanár úr a merész témaválasztással szinte kimagaslott ebben a mezőnyben, de mondhatjuk azt is, hogy szinte egyedül volt a következetes kitartásával a téma mellett. Ezekben az években születtek az angyali üdvözletek, mennybemenetelek, golgoták  és sok hasonló mű. Nem véletlen, hogy 1989-ben, a hetvenötödik születésnapja előtt, 18 ilyen témájú képét oda adományozta az esztergomi Keresztény Múzeumnak. Ismereteim szerint a múzeumnak Prokop Péter után, tőle van ebből az időből a legnagyobb kortárs gyűjteménye. 

Ezzel úgy tűnt, hogy igaz marad ennél a témakörnél, de mint az előzőekből ismert, az ilyen régebbi kisméretű képeinek felnagyítását tűzte ki célul. Az első két kép, T. Horváth Éva közreműködésével és általa készített alapon 1990-ben meg is valósult (Golgota, 1990. esztergomi Keresztény Múzeum tulajdona, és az úgynevezett “Sárga” melléknévvel ellátott Angyali üdvözlet, 1990. a család tulajdonában). És itt jött az én rendhagyó szerepem. Mint láthattuk már az előzőekben a négy félalakos Christos pantokrator, 1991-ben születik, az általam kezdeményezett módosított téma változattal, az egészalakosokkal szemben. Az alább látható bal oldali kép is sajátos megoldású, mert ötvözi a keleti pravoszláv ikonok és a nyugati ábrázolások ismert kompozícióját. 

A pantokrator témánál már azt is említettem, hogy a nyolcvanas évek végén jelent meg magyarul is, Florenszkij Ikonosztáz című könyve, amely nagy hatással volt a Mesterre és a tanítványokra egyaránt. Én magam a nyolcvanas évek végén a nyári soproni művésztelepeken a bécsi dombi temetőben, sorra gyűjtöttem és rajzoltam a sírköveken látható kereszteket, korpuszokat és hasonló szimbólikus ábrázolásokat.  Így adódott, hogy egy ilyen szénrajz és akvarell vázlatokat készültem bonyolultabb vegyes technikával megvalósítani, amikor Tanár úr meglátta a kínlódásomat, és felsóhajtva mondta, hogy megint nagy almába haraptam, és nem tudom majd összecsukni a számat. Igaza volt, és felajánlva odaadtam neki, feladtam küszködésemet. És lássuk, miből lesz a cserebogár? Igencsak nagy metamorfózison ment át minden, mígnem kialakul és megszületett egy eddig még ilyen kompozíciós megoldással nem  készült Fischer Golgota kép.    

Felső sor bal oldali első kettő az én munkám, mellette jobbra a harmadik már amikor Fischer Ernő elkezdett dolgozni rajta, majd a jobb szélső a kész mű. 

   Fischer Ernő : Golgota, 1992.       Alföldi László : Golgota, 2017.

De nem maradtam adós, mert bő húsz évvel később, a fent látható jobb szélső Golgota képpel, 2017-ben revansot vettem, és hogy sikerült-e akkor győznöm és megoldanom, - annak ellenére, hogy nem rossz kép - abban még ma sem vagyok biztos.

De nem csak én kísérleteztem a remekbe sikerült 1971-es Feszület és a 1992-es Golgota című Fischer képek meghaladásával, mert Tanár úr 87 évesen, halála előtt egy évvel, még egyszer megfestette ezt a témát. Az alábbi hármas kép csoportban a középső kép, 2001-es datálással. Ez már kissé sematikus, merev, - mondaná nekem, hogy drótkontúros - és nem igazán remekbe sikerült alkotás. Ez bátorított fel, hogy 2017-ben más eszközökkel és technikával, hogy ne csak az indulásnál, hanem most is adjak hozzá valamit, megpróbáltam a nevében is visszatérni a kilencvenes évek elején elért csúcs közelébe.  

Látszólag ezzel azt hihetjük, hogy bezárult a kör. De nem, mert megint eltelt majdnem tíz év, amikor utoljára porondon voltak ezek a képek.  És ha a kezdet-kezdetét is figyelembe vesszük, akkor több mint ötvenöt évvel arrébb vagyunk már az idea (1971.) és az inspirációt adó nyolcvanas évekbeli ötlet első megvalósítás görcsös kínlódásain, majd az 1992-es csúcson át lefelé megyünk 2001-ig, hogy 2017-ben megállítsuk mindezt a lejtőn. Ma pedig töprenghetünk az alábbi négyes kép csoportot látva, hogy igaz-e mindaz, amit itt leírtam, megállja-e a helyét, vagy mit kell még korrigálni, hozzáadni vagy elvenni, hogy az idő rostáján ne hulljon ki az interpretáció sem. 

Lássuk, mit mond a mesterséges intelligencia, - a jövő záloga, - hogy látja ő?