Két éve volt az Átírás című kiállításom - Erik Luxnak ajánlva, amiért felhívta figyelmemet az évfordulóra

Sajnos napok óta nem tudok rendesen megosztásokat elvégezni a facebook-on, mert vagy a hálózat túlterhelt, vagy túl hosszú ideig írom a hozzászólásaimat, vagy elrontok valamit. Egyenlőre nem tudtam kideríteni, hogy mi az oka, ezért választottam ezt a módját annak, hogy megköszönjem Erik Luxnak a megosztását, hogy gondolt rá. Megmondom őszintén, én magam megfeledkeztem róla. 

Először itt látható  Erik Lux tegnapi (2019.08.24.)  facebook megosztása, majd abban az a rövid magyarázkodó hozzászólásom, amelyben az előbb leírtakra hivatkozom. Utána pedig a Word-ban az az elmentett hosszabb hozzászólásom, amelyet ott nem sikerült továbbítanom. 

Erik Lux

8 órája · 

 · 

Két éve:
András László Alföldi: Bádog nélkül - Pléh Krisztus

András László Alföldi

2017. augusztus 25.

Az űrlap teteje

6Te, János Erdei, Erik Lux és 3 további ember

1 hozzászólás

Tetszik

Hozzászólás

Megosztás

Hozzászólások

·        András László Alföldi Köszönöm a megosztást. Írtam itt egy hosszabb bejegyzést is ezzel kapcsolatban, de úgy látszik - mint mindig - túl hosszúra sikerült, és a facebook nem engedte megosztani. Azt írja ki, hogy próbáljam meg később. Hát megpróbálom. Még egyszer köszönöm.

Az űrlap alja

Itt következik az eredeti szöveg, amit nem tudtam a hozzászólásban elküldeni.

Köszönöm Erik Luxnak az újbóli megosztást, ezzel felhívta nekem is a figyelmemet, a két évvel ezelőtt megnyílt kiállításom évfordulójára. Ez alkalom arra, hogy elgondolkodjam rajta, hogy mi történt azóta. Mit teljesítettem és mit nem, a kiállítás után tervbe vett feladataim közül. Látszólag azt lehetne mondani, hogy semmit sem oldottam meg, mert tematikailag még mindig nem rendeződött a fejemben az a koncepció, amelyre egy újabb szellemi egységet, és így egy újabb kiállítást fel lehetne építeni. Magam mentségeként úgy magyarázom ezt, hogy talán elhamarkodott dolog volt részemről két évvel ezelőtt a közönség elé állni az "Átírás" címen összefoglalt anyaggal. Mint ahogy a cím is árulkodik róla, elég általánosan utalt csak a kiállított képek témájára, és sokkal inkább magam számára volt útjelző a továbbhaladás irányában. Ez a konkrét témától függetlenül, elsősorban technikai szempontból és metodikailag foglalta össze azt a több mint hatvan képet, ami akkor be lett mutatva. Ennek nagy része - több mint ötven kép - elsősorban a keresztény témakör szimbolikus megközelítését járta körül. Ezzel megpróbáltam végleges búcsút venni mesterem, Fischer Ernő (1914-2002) festőművésztől átvett képi világtól. Másrészt pedig, részemről az addig tabunak tartott, Ország Lilitől (1926-1978) örökölt, nyomtatott áramkör felhasználásával kísérleteztem. Lényegében ezért is volt számomra a munkacíme ennek a válogatásnak "Hommáge a Ország Lili és Fischer Ernő), vagy köznapibban fogalmazva, "Búcsú Ország LiIi és Fischer Ernő festészetétől, illetve a festői világától). A kiállított képek kis hányada - nyolc-tíz kép, a "Befalazott labirintusok" - jelezte azt az utat, ami felé eredetileg törekedtem. Ezért talán elhamarkodott volt ez a kiállítás. De akkor a külső felkérést és egyéb motivációkat figyelembe véve, úgy éreztem, hogy fel lehet vállalni, így "félkészen" is ezt az anyagot. Lényegében ma sem bánom, hogy rászántam magam a bemutatására, mert ha nem teszem - mint oly sokszor történt az esetemben - akkor ezek a képek is lassan idejétmúlttá váltak volna, és sohasem kerültek volna közönség elé. De, mint az elején jeleztem, hogy csak látszólag nem csináltam azóta semmit, mert ezt cáfolja és igazolja az a csapongó, sokféle képet felvonultató, régi és legújabb alkotásokat felsorakoztató facebook-on látható képáradat, ami nap-mint nap látható tőlem. Útkeresés ez még mindig - és talán örökké - hetven éves kor felett is, ami szellemileg életben tart. Köszönöm még egyszer a megosztást.



És, hogy azok számára is láthatók legyenek az akkor kiállított képek, akik esetleg nem látták a kiállítást, ide másolom azt a linket, amelyre rákattintva, a teljes anyag megtekinthető. De az érdeklődőbbeknek figyelmébe ajánlom még a "Visszatekintés (I-XXI) 2017 augusztus 24-én a RaM Colosseumban rendezett kiállításomra" címmű blog bejegyzéseimet. Ez elérhető az http://andraslaszloalfoldi.blogspot.com címen működő blogon, 2018.09.11-től, 2019.01.12-ig tartó bejegyzés sorozatban. Amely folytatódik még, és kiegészül az ezt követő "Előképek és párhuzamok (I.-IV.) címmel jegyzett, 2019.01.12. és 2019.01.15-ig  tartó bejegyzésekkel.
Ezek áttekintése után azok számára is érthető lesz, hogy miért köszönöm meg kiemelt figyelemmel, Erik Luxnak és Erdei Jánosnak a hozzászólásait, amely a kiállítás tovább gondolására inspirált engemet is. Azt hiszem, hogy az így kialakult tartalmas párbeszéd a képekről és tágabb tekintetben  a művészetről,  befogadónak és alkotónak, de esetleg még az utókornak is egyaránt  érdekes és tanulságos lehet. 

https://andraslaszloalfoldi.blogspot.com/2017/10/a-ram-colosseumban-ugyanaz-es-mas-xii.html