Sajnos napok óta nem tudok rendesen megosztásokat elvégezni a facebook-on, mert vagy a hálózat túlterhelt, vagy túl hosszú ideig írom a hozzászólásaimat, vagy elrontok valamit. Egyenlőre nem tudtam kideríteni, hogy mi az oka, ezért választottam ezt a módját annak, hogy megköszönjem Erik Luxnak a megosztását, hogy gondolt rá. Megmondom őszintén, én magam megfeledkeztem róla.
Először itt látható Erik Lux tegnapi (2019.08.24.) facebook megosztása, majd abban az a rövid magyarázkodó hozzászólásom, amelyben az előbb leírtakra hivatkozom. Utána pedig a Word-ban az az elmentett hosszabb hozzászólásom, amelyet ott nem sikerült továbbítanom.
Hozzászólások
·
András
László Alföldi Köszönöm a megosztást. Írtam itt
egy hosszabb bejegyzést is ezzel kapcsolatban, de úgy látszik - mint mindig -
túl hosszúra sikerült, és a facebook nem engedte megosztani. Azt írja ki, hogy
próbáljam meg később. Hát megpróbálom. Még egyszer köszönöm.
Itt következik az eredeti szöveg, amit nem tudtam a hozzászólásban elküldeni.
Köszönöm Erik
Luxnak az újbóli megosztást, ezzel felhívta nekem is a figyelmemet, a
két évvel ezelőtt megnyílt kiállításom évfordulójára. Ez alkalom arra, hogy
elgondolkodjam rajta, hogy mi történt azóta. Mit teljesítettem és mit nem, a
kiállítás után tervbe vett feladataim közül. Látszólag azt lehetne mondani,
hogy semmit sem oldottam meg, mert tematikailag még mindig nem rendeződött a
fejemben az a koncepció, amelyre egy újabb szellemi egységet, és így egy újabb
kiállítást fel lehetne építeni. Magam mentségeként úgy magyarázom ezt, hogy
talán elhamarkodott dolog volt részemről két évvel ezelőtt a közönség elé állni
az "Átírás" címen összefoglalt anyaggal. Mint ahogy a cím is
árulkodik róla, elég általánosan utalt csak a kiállított képek témájára, és
sokkal inkább magam számára volt útjelző a továbbhaladás irányában. Ez a konkrét
témától függetlenül, elsősorban technikai szempontból és metodikailag foglalta
össze azt a több mint hatvan képet, ami akkor be lett mutatva. Ennek nagy része
- több mint ötven kép - elsősorban a keresztény témakör szimbolikus
megközelítését járta körül. Ezzel megpróbáltam végleges búcsút venni mesterem,
Fischer Ernő (1914-2002) festőművésztől átvett képi világtól. Másrészt pedig,
részemről az addig tabunak tartott, Ország Lilitől (1926-1978) örökölt, nyomtatott áramkör
felhasználásával kísérleteztem. Lényegében ezért is volt számomra a munkacíme
ennek a válogatásnak "Hommáge a Ország Lili és Fischer Ernő), vagy
köznapibban fogalmazva, "Búcsú Ország LiIi és Fischer Ernő festészetétől, illetve a festői világától). A kiállított képek kis hányada - nyolc-tíz kép, a "Befalazott
labirintusok" - jelezte azt az utat, ami felé eredetileg törekedtem. Ezért
talán elhamarkodott volt ez a kiállítás. De akkor a külső felkérést és egyéb
motivációkat figyelembe véve, úgy éreztem, hogy fel lehet vállalni, így "félkészen"
is ezt az anyagot. Lényegében ma sem bánom, hogy rászántam magam a
bemutatására, mert ha nem teszem - mint oly sokszor történt az esetemben - akkor ezek a
képek is lassan idejétmúlttá váltak volna, és sohasem kerültek volna közönség
elé. De, mint az elején jeleztem, hogy csak látszólag nem csináltam azóta
semmit, mert ezt cáfolja és igazolja az a csapongó, sokféle képet felvonultató, régi és legújabb
alkotásokat felsorakoztató facebook-on látható képáradat, ami nap-mint nap
látható tőlem. Útkeresés ez még mindig - és talán örökké - hetven éves kor felett is,
ami szellemileg életben tart. Köszönöm még egyszer a megosztást.
És, hogy azok számára is láthatók legyenek az akkor kiállított képek, akik esetleg nem látták a kiállítást, ide másolom azt a linket, amelyre rákattintva, a teljes anyag megtekinthető. De az érdeklődőbbeknek figyelmébe ajánlom még a "Visszatekintés (I-XXI) 2017 augusztus 24-én a RaM Colosseumban rendezett kiállításomra" címmű blog bejegyzéseimet. Ez elérhető az http://andraslaszloalfoldi.blogspot.com címen működő blogon, 2018.09.11-től, 2019.01.12-ig tartó bejegyzés sorozatban. Amely folytatódik még, és kiegészül az ezt követő "Előképek és párhuzamok (I.-IV.) címmel jegyzett, 2019.01.12. és 2019.01.15-ig tartó bejegyzésekkel.
Ezek áttekintése után azok számára is érthető lesz, hogy miért köszönöm meg kiemelt figyelemmel, Erik Luxnak és Erdei Jánosnak a hozzászólásait, amely a kiállítás tovább gondolására inspirált engemet is. Azt hiszem, hogy az így kialakult tartalmas párbeszéd a képekről és tágabb tekintetben a művészetről, befogadónak és alkotónak, de esetleg még az utókornak is egyaránt érdekes és tanulságos lehet.
És, hogy azok számára is láthatók legyenek az akkor kiállított képek, akik esetleg nem látták a kiállítást, ide másolom azt a linket, amelyre rákattintva, a teljes anyag megtekinthető. De az érdeklődőbbeknek figyelmébe ajánlom még a "Visszatekintés (I-XXI) 2017 augusztus 24-én a RaM Colosseumban rendezett kiállításomra" címmű blog bejegyzéseimet. Ez elérhető az http://andraslaszloalfoldi.blogspot.com címen működő blogon, 2018.09.11-től, 2019.01.12-ig tartó bejegyzés sorozatban. Amely folytatódik még, és kiegészül az ezt követő "Előképek és párhuzamok (I.-IV.) címmel jegyzett, 2019.01.12. és 2019.01.15-ig tartó bejegyzésekkel.
Ezek áttekintése után azok számára is érthető lesz, hogy miért köszönöm meg kiemelt figyelemmel, Erik Luxnak és Erdei Jánosnak a hozzászólásait, amely a kiállítás tovább gondolására inspirált engemet is. Azt hiszem, hogy az így kialakult tartalmas párbeszéd a képekről és tágabb tekintetben a művészetről, befogadónak és alkotónak, de esetleg még az utókornak is egyaránt érdekes és tanulságos lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése