2020. május 12., kedd

Ország Lili és Fischer Ernő egy-egy képének összehasonlítása a facebook-on 2016.


Ország Lili és Fischer Ernő egy-egy képének összehasonlítása


A facebook-on 2016. április 3o-tól, december végéig folytatott hozzászólások.


Ország Lili (1926-1978) és Fischer Ernő (1914-2002) egy-egy alkotásának összehasonlítása, kinagyított részletekkel. Ország Lili műve: Román kori Krisztus, 80 x 50 cm, olaj, farost, 1969. Fischer Ernő műve: Ikonosztáz, 70 x 40 cm (kb!) karton, vegyes technika (olaj és kollázs, illetve pszeudó-kollázs), 1968.

 


 




Az űrlap teteje
S Nagy Katalin szerintem nem összehasonlíthatók

Albert Kováts Szerintem összehasonlíthatók (mindent össze lehet hasonlítani mindennel), legfeljebb nem hasonlítanak, vagy nincs értelme az összehasonlításnak. Ez esetben távoli a rokonság

András László Alföldi A két vélemény közül az utóbbi közelebb áll hozzám, mert én is úgy ítélem meg, hogy minden összehasonlítható, csupán az a kérdés, hogy van e értelme. Ha a két életművet nézzük, akkor tényleg nincs sok ok a hasonlításra. Viszont a két mű estében sok a közös vonás. A címtől függetlenül is kiderül, hogy tartalmi rokonságot mutat a művészettörténeti korból vett téma, és bizonyos értelemeben annak formai megoldása. A nyomat és a kollázs technika ellenére a montázs szerű képépítés közös a két műben. Az sem elhanyagolható tényező, hogy l968-ban és l969-ben készült a két kép, amikor a magyar festészetben ez a fajta festői gondolkodás nem volt túl gyakori. A kép méretben sincs sok különbség, tehát az sem merülhet fel, hogy egészen más műfajról lenne szó. A tartalom és a forma egysége, kinek-kinek a maga módján tökéletesen meg van oldva, és ezáltal azonos szakmai színvonalon állnak. Ország Lili esetében a monokróm felé hajló színvilág, és Fischer Ernő színesebb festői megoldása sem ellentmondó, tehát színvilágukban is van némi hasonlóság. Az életrajzi párhuzamot is érdemes lenne összehasonlítani, mivel mindketten a negyvenes évek második felében együtt jártak a képzőművészeti főiskolára. Fischernek Kmetty János, Ország Lilinek pedig Szőnyi István volt a mestere. Ezért a "távoli rokonságot" inkább elfogadhatónak tartom, mint az összehasonlíthatatlanságot.


S Nagy Katalin fenntartom a véleményem, nem is beszélve a minőségi, esztétikai, művészettörténeti különbségekről-- Ország Lili javára

János Erdei (Nincs ellentmondás a fentebbiekkel:) Ez az összehasonlítás eredménye, a minőségi, esztétikai stb. különbség megállapítása. :-)

András László Alföldi A minőségi és esztétikai érték csupán ízlés kérdése és szubjektív tényezők alapján állapítható meg, vagy vannak objektívebb kritériumai mis? És ha az utóbbiaknak is van létjogosultsága, akkor melyek azok a tényezők, amelyek Ország Lili javára összehasonlíthatatlanul eldöntik a kérdést? Vagy mik azok a hiányosságok Fischer Ernő művében, amelyek minőségileg és esztétikailag értékelhetetlenek?


János Erdei András László Alföldi, ha a "minőség és esztétikai érték csupán ízlés kérdése" (lenne), akkor a véletlen állítja össze és írja felül mindazt, amit elnagyoltan kánonnak nevezünk (hogy minden mű módosítja, és olykor átírja, az iránt nincs kétségem). Abból, hogy az objektívebb kritériumok meghatározására (szépen mondva:) nem vállalkozom (valójában: nem vagyok képes), még nem következik, hogy nincsenek (nem objektívek, hanem, "objektívebbek"). :-)Ps: egyrészt a fentiekkel csak azt akartam mondani, hogy Albert Kovács és S Nagy Katalin fenti állításai elvileg nem zárják ki egymást. Másrészt, ha és amennyire mégis vállalkozom (az "objektívebb" kritériumok feltárására, azt), a kompozíció körül szoktam (inkább) keresni (semmint megtalálni). :-)

János Erdei Most, a válaszod nyomán kezdett csak felderengeni, hogy számomra azért (volt és maradt) "továbbgondolkodtató" a felvetésed, aminek okán - fentebb, az előző kommenteddel - eljutottál "az esztétikai és művészettörténeti érték" szétválasztásához és ezzel megkülönböztetéséhez/elkülönítéséhez. :-)
Ez pedig azért izgalmas számomra, mert az utóbbi, a (művészettörténeti) mintha (az előbbit) követőből (a láthatásukat korlátozón át) meghatározóvá lenne átalakulóban. (Azért csak lenne, mert helycseréjükkel saját tárgyát, a művészetet semmisítené meg.)

Erik Lux S Nagy Katalin, vannak, akik szerint maga a művészet is felesleges :-/
Heidegger szerint - mint nyilván jól tudja - még az önmagához visszatérő logikai körök ismételt körbejárása sem felesleges, mert épp a körbejárás okán nem egész ugyanoda érünk vissza, és kijáratot lelhetünk onnan, ami kívülről zártnak látszik. :-) Eleinte még belülről is. :-)

Erik Lux János Erdei, nem kisebbíteni, hanem csak pontosítani akarva a "vegyes sorozat" (az alábbi linken át elérhető) felfedezésének örömét, jelezni szeretném, hogy (ha nincs előzménye, akkor itt születhetett meg Fischer Ernő és Ország Lili munkáinak összeállításával.
Ps: annyiban igaza lehet az elsőséget illetően, hogy azt hiszem a fenti összeállítást András László Alföldi csak a FB-omn, és képként (talán nem rögzítette.

András László Alföldi Köszönöm észrevételedet, amellyel nagyrészt egyet értek, és az ízlésre vonatkozó kérdés részemről amolyan költői kérdés volt csupán, mivel megítélésem szerint is a minőséget és az esztétikai értéket nem csupán az ízlés határozza meg. A művészettörténeti érték szerintem is a kánon kialakításához tartozik, ebben a kérdésben szerintem se összehasonlítható a két mű. Azzal is egyet értek, hogy nincsenek "abszolút" objektív kritériumok e tekintetben, de azért mindig vannak olyan egzaktabb módon meghatározó támpontok, amelyek differenciáltabb módon alátámaszthatják véleményünket. Számomra pedig itt kezdődik a dolog érdekessé válni, mert a kialakított művészettörténeti kánont elsősorban a művek írják felül, ami néha módosíthatja a művészettörténeti besorolást is.

András László Alföldi Ebben a kérdésben teljes egészében egyet értek veled. Művészettörténet nincs művészet és mű nélkül. Számomra ezzel az összehasonlítással az eredetileg felvetett kérdés csupán az volt, hogy a művészettörténet által történt egyszeri besorolás revidiálható-e ? El kell e fogadnunk azt, hogy több mint ötven évvel ezelőtt készült két mű esetében, a minőségüket és esztétikai értéküket illetően az legyen a fő meghatározó tényező, hogy az egyik ismert, és ismert volt a maga idejében is, a másik viszont nem. Azt elfogadom, hogy jelenleg a két életmű összehasonlítatlan, épp az ismertség és az ismeretlenség okán, de azt nem, hogy kellő kutatás és feltárás után ez ne közeledhetne egymáshoz.

János Erdei Ha nem lenne revideálható, akkor már az impresszionisták sem lennének részei a kánonnak. :-) A későbbi, még megbotránkoztatóbb :-) alkotásokról nem is beszélve!

Erik Lux S Nagy Katalin, a fentiek fényében: kár.Az űrlap alja

S Nagy Katalin őszintén feleslegesnek tartom az efféle körben járást

József Gábos Mi a pszeudó-kollázs?

András László Alföldi A pszeudó-kollázs megnevezést nem én találtam ki, hanem Szeifert Judittól származik. A Magyar Festők Társasága által 2004-ben kiadott Magyar Kollázs című kötetben "A látszat ellen(ére) - A kollázs és műfaji kapcsolatai az 1960-70-es évek magyar művészetében" című tanulmányában (140. oldal) szakszerű leírását adja. Röviden viszont úgy lehet meghatározni, mintha azaz kvázi kollázs lenne. Egy vegyes technikájú vagy olaj képbe beragasztott papírdarabot úgy illeszt a képbe, hogy homogenizálja annak környezetét úgy, hogy körbefesti azt. Tehát elveszti beragasztott jellegét és idomul a festett felülethez. A bemutatott Fischer képen jól látható ez, és nehéz megmondani, hogy hol kezdődik a kollázspapír és meddig tart a festett felület

József Gábos Köszönöm, elolvasom a tanulmányt is.

András László Alföldi Szívesen, De van még egy kiegészítésem ehhez a témához, ha már így belebonyolódunk. Sajnos több mint húsz évvel ezelőtt S.Nagy Katalin könyvbemutatóján láttam utoljára eredetiben a Ország Lili Román kori Krisztus című képét, és akkor még nem foglalkoztam a technikai részletek kutatásával, ezért nem figyeltem oda apró részletekre. De mai ismereteim szerint azon sem lennék meglepődve, hogy nála is a Krisztus alakja beragasztott kollázs, színben és textúrában hozzá illesztve az olaj nyomat és festés technikájához. Tehát pszeudo-kollázs. Minden esetre ezt most csak feltételes módban állítom, de remélem, hogy a decemberi kiállítás megnyitás után lesz módom megbizonyosodni róla.

István Gyebnár Minden bizonnyal erről van szó. A pszeudo-kollázs mint technika nagyon szépen megjelenik Marianna Benkö, s Bednay Éva művészetében is.

András László Alföldi Nem ismertem eddig a két említett művésznő munkásságát, de most volt egy kis időm utána nézni. Ami a pszeudó-kollázst illeti, tényleg nagyon jó példa. Még egyszer köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet erre. Két kvalitásos művész, más-más generáció és érdekes, kiforrott festői világ mind a kettő. Jó volt megismerni őket. Amit a második hosszabb hozzászólásában ír, hogy "...életszerűbben reflektálnak a modern világ jelenségeire..." már vitathatóbb kérdés. De mivel szubjektív véleményként jegyzi meg, hogy Önhöz közelebb állnak, mint Ország Lili vagy Fischer Ernő, ezért nem akarok belebonyolódni a kérdés hosszabb kifejtésébe. Saját elfogultságom szerint, hozzám viszont a két utóbbi áll közelebb. Ezt csupán megelőlegezésképpen jegyzem meg, mert a következő hozzászólásához kapcsolódó válaszomból talán részben ki fog derülni, hogy miért.
Az űrlap alja

István Gyebnár Én "első ránézésre" sok hasonlatosságot, párhuzamot látok a két művész munkájában. Mindkettőre jellemző, hogy "mikrotörténések" állnak a középpontban, a képhez mint a múlt lenyomatához közelítenek, ami a jelen elkerülésének érzetét kelti. Technikailag is (kollázs, vagy pszeudo-kollázs), s a kiindulópontokban is sok a hasonlóság: mindketten apró, tőlük idegen (nem általuk festett)részletekből építenek fel új egészet, saját szabályaik szerint átrendezik a készen kapott mikro-világot. Mindkettőre jellemző a borúlátó hangulat, a valóságtól való elidegenedés. Nem hiszem, hogy egyik munka esztétikailag értékesebb lenne a másiknál, bár nekem Ország Lili munkája átgondoltabbnak tűnik. Ország Lili kiállítását láttam, hangulata, drámaisága megragadott, de inkább zavarónak éreztem, mint megszerettem művészetét. Technikáját a Labirintus-sorozat kapcsán leegyszerűsítettnek éreztem (kollázs-elemekkel kombinált olaj-nyomatok), sok benne az önismétlés, ugyanarra a témára a variációs lehetőségek keresése. Hozzám Bednay Éva és Marianna Benkö munkái állnak inkább közel, amelyek életszerűbben reflektálnak a modern világ jelenségeire, s egyediek, nem annyira egy kimeríthetetlen téma végtelen variációi. Ország Lili munkásságát túlértékeltnek gondolom, bár kétségtelenűl nívós, intellektuális, nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó életműről van szó.. .

András László Alföldi Köszönöm hozzászólását és érdekes észrevételeit, valamint azt, hogy felhívta a figyelmemet a két művésznő munkásságára. Amint lesz időm, igyekszem részletesebben is válaszolni felvetéseire.

István Gyebnár Köszönöm!

András László Alföldi Amit a két kép összehasonlításáról ír, azzal nagyon egye tudok érteni. Nagyon pontosnak és találónak érzem a "mikrotörténések" kifejezést, és az ebből eredő következtetéseit. Azt el tudom fogadni, hogy Ország Lili munkásságát átgondoltabbnak látja, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy itt Fischer Ernő az ismeretlensége miatt, egy utca hossznyi hátránnyal indul az összehasonlításban. Illetve Ország Lili mostani nagy kiállítása, tényleg lenyűgöző és impozáns, amely csak a két évvel ezelőtti Bálint Endre kiállításával rokonítható. Viszont engem épp ez foglalkoztatott, hogy két kép értékelésében ilyen óriási szerepet játszik az ismertségből fakadó előítélet, és a felszínes megközelítés mennyire háttérbe szorítja az esztétikai értékeket. Azt azért előre kell bocsátanom, hogy én Fischer Ernő esetében elkötelezett és elfogult vagyok, mivel mesterem volt. De Ország Lili művészete legalább annyira foglalkoztatott az utóbbi évtizedekben, hogy ő vele kapcsolatban is ugyan ezt mondhatom. A harmadiknak megemlített Bálint Endre festészetét is szeretem, de vele szemben nincsenek ilyen fajta elfogultságaim. Viszont az Ő "konstruktivitása" és képi építkezése is hatott a saját munkáimra. Összességében mondhatom, hogy idős korom ellenére, a három életmű tanulságainak felhasználásával keresgélem még mindig valahol a saját utamat is. Mind ennek megemlítését azért iktattam közbe, mert a hozzászólásának második felében említett Ország Lili kiállításélményére csak hosszabban tudok válaszolni, amelyre a facebook nem igazán alkalmas. Ezért ezt rövidesen egy terjedelmesebb blogbejegyzésben megteszem, amit majd ide mellékelek. Nem tudom mennyire tájékozódott felőlem, de ha az interneten utána néz, akkor láthatja, hogy ez a fajta megközelítés nálam bevált gyakorlat. Most zárom a hozzászólásomat, és még egyszer köszönöm a témához kapcsolódó értékes megjegyzéseitAz űrlap alja
  • Erik Lux János Erdei, nem kisebbíteni, hanem csak pontosítani akarva a "vegyes sorozat" (az alábbi linken át elérhető) felfedezésének örömét, jelezni szeretném, hogy (ha nincs előzménye, akkor itt születhetett meg Fischer Ernő és Ország Lili munkáinak összeállításával.
    Ps: annyiban igaza lehet az elsőséget illetően, hogy azt hiszem a fenti 
    összeállítást András László Alföldi csak a FB-omn, és képként (talán nem rögzítette.

    https://www.facebook.com/permalink.php...










Az űrlap alja
Az űrlap alja
















































































Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése