2014. február 7., péntek

Szuromi Pál: Fischer Ernő kismonográfia IV.




          Ez az esemény aktualizálta az újra felidézését ennek a négy évvel ezelőtti blogbejegyzésnek. Ma is csak azt tudom mondani, ami alább olvasható és amit akkor írtam. Szuromi Pálnak érdeme, hogy először az 1989-ben megjelent kismonográfiában, majd 1997-ben az Utánzástól a szimbolikus formaképzésig című kötetben szereplő írásával, átfogó képet adott Tanár úr munkásságáról. Külön érdeme Palinak, hogy amikor a Képzőművészeti Kiadó szerkesztősége felkérte egy életmű bemutatására a "Mai Magyar Művészet" című sorozatban, a megadott festők névsorából Fischer Ernőt választotta. Választhatott volna mást is, és akkor talán még ma sem lenne egy összefoglaló mű, amely a maga szűkre szabott keretei között, láthatóvá tenné a pályaív legfontosabb állomásait. A nyolc évvel később, a Nemzeti Tankönyvkiadó által megjelentetett kötethez viszont Tanár úr kérte Palit, hogy a megadott keretek között egy tanulmány formájában, tovább gondolja a munkásságának későbbi alakulását. De ezzel sem tekinthetjük mindenre kiterjedőnek az említett két kiadványt, mert az életmű akkor sem zárult le. Fischer Ernő életének még hátralevő öt évében jelentős alkotások születtek. Így, Tanár úr halálának tizedik évfordulójára rendezett kiállítás alkalmából, a Fischer Ernő Alapítvány által kiadott katalógusban Nátyi Róbert művészettörténész tanulmánya már posztumusz módon zárja a sort. Az említett kismonográfia és a két tanulmány nagy vonalakban összegzi az életművet, de a 2014-ben a centenáriumi év alkalmából indított blog sorozatom több mint száz bejegyzése felhívja a figyelmet a további kutatások szükségességére.

Budapest, 2018. február 10.




     Mint a blog megnyitásakor is jeleztem, itt elsősorban az a célom, hogy a centenáriumi év keretében aktualizáljam és ismertebbé tegyem Fischer Ernő festőművész munkásságát, illetve az eddig nem ismert dokumentációk közzétételével, lehetőséget adjak az életmű újra értelmezésére. Ezért kezdtem az eddig megjelent és ma már nehezen hozzáférhető alapvető forrásmunkák bemutatásával, elemzésével, és az ott fellelhető tévedések korrigálásával a bejegyzéseimet. Sajnos kevés ilyen mű van, és a meglévőekben is sok a tárgyi anyag alaposabb ismeretének hiánya miatt, a megtévesztő magyarázat. Ezek addig nem szoktak zavaróak lenni, amíg elfogadjuk az adott helyzetet és nem akarunk ennél tovább lépni, de komoly gondot jelentenek, ha nagyobb tényanyag összefüggésében szemléljük a dolgokat. Mivel az én szándékom nem csupán az, hogy népszerűsítsem az életművet, hanem elsősorban az, hogy további kutatásokhoz kedvet csináljak az eddig nem ismert tények feltárásával, ezért éreztem szükségesnek először a tévedések helyreigazítását.

        Szuromi Pál 1989-ben megjelent kismonográfiája a mai napig meghatározó perspektívát nyit Fischer Ernő emberi és képi világára, és lényegében ez a szemlélet nem változott az 1997-ben kiadott, Az utánzástól a szimbolikus formaképzésig című könyvben, és a 2012-ben napvilágot látott katalógusban sem. Ez annak köszönhető, hogy az eddig elemzett elírások és tévedések ellenére - ami nem elsősorban a szerző hibája - Szuromi Pál alapjaiban jól látta és látja ma is az életmű szellemi összefüggéseit. Értékes leírást ad Tanár úr személyiségéről, alapos képelemzéseivel szemléletesen mutat rá az egymásra épülő képi látás fejlődésére, és a nyolcvanas évek végéig pontosan követi azt az ívet, ami a kezdeti próbálkozásoktól az érett korszakig elvezet. Az 1997-ben megjelent Fischer Ernő - Szuromi Pál, Az utánzástól a szimbolikus formaképzésig című könyvben írt tanulmányában, lényegében a kismonográfiában kialakított szemléletének megfelelően, tovább értelmezi az időközben készült újabb munkákat. Nátyi Róbert a 2012-ben a katalógusa előszavában ugyancsak az előző két írásra támaszkodik és ő sem lép tovább a kutatásban, újabb tényanyagot csak az 1997 és 2002  között készült képek jelentenek. Szellemi összefüggéseiben igaz kitágítja az eddig megismert horizontot és értékes párhuzamokat ismer fel az adott anyagban, de további kutatásokat ő sem végez. Persze nem is várható el a katalógus előszó megírásánál egy nagy monográfiához szükséges anyag feltárása, de a hozzáférhető és ismert tények figyelembevétele, azt hiszem itt is elkerülhetetlen.

       Sajnos az életmű több mint a fele ma már nem elérhető, mivel ismeretlen gyűjtők tulajdonában van. Az viszont nem elfogadható, hogy a fotó dokumentációban meglévő műveket nem vesszük figyelembe, és csupán a családnál és a múzeumokban levő képekre építünk. Így leredukáljuk az amúgy is csonka életművet egy negyedére, pedig majd fele azért valamilyen formában feltárt és elérhető. Ebben a blogban ezt a teoretikusok által nem ismert, vagy csak részben ismert anyagot is be fogom mutatni, ami részben átformálhatja az eddig kialakult elképzeléseinket Fischer Ernő festészetéről.

       Szuromi Pál kismonográfiájának elemzését azzal szeretném zárni, hogy megköszönjem neki úttörő munkáját, mivel számomra is útmutatót adott ezzel az könyvvel, és az ott leírt minden alapvető megállapításával egyetértve és figyelembe véve, igyekszem továbbgondolni a közös szellemi örökséget, a ma hozzáférhető teljes anyag ismeretében. Képmellékletként ezért most bemutatom és Szuromi Pálnak ajánlom, a legkorábbi időkből fennmaradt rajzokat, és ezt követően folyamatosan közszemlére teszem az életművel kapcsolatban összegyűjtött rendelkezésemre álló dokumentumokat.


A jegyzetfüzetben található rajzok 1938. nyarán készültek, a prágai főiskola szünidejében Losoncon, a családról és a szomszédokról.





















         











Félíves méretű, a prágai főiskolán készült tanulmány 1938-ból.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése